Már több településen is képeztem úgy kutyákat, hogy az utcai sétáltatást, engedelmességet gyakoroltuk, így elkerülhetetlen az a jelenség, hogy a legtöbb családi házban, az ott élő kutyák bennünket megugattak. Számomra ez nem baj, sőt, kimondottan jó, hiszen egy újabb lehetőség arra, hogy ezeket az elterelő hangokat is figyelmen kívül hagyassuk a tréningelt kutyákkal.

Ami viszont már nem vicces az, hogy többször is kiszóltak a kerítésük mögül, hogy mit képzelek én, minek ott kutyázok, miért nem megyek ide, vagy amoda. Mivel én egy úriember vagyok, így halkan bocsánatot kérek minden ilyen esetben és elkullogok. Ja nem… felmegy bennem az adrenalin és 120 decibellel tolom a fejébe, hogy hová menjen ő és ha jót akar, akkor azzal foglalkozzon, ami a gatyájában van és vele egyidős. A legutóbbinál ki is vártam, hátha kijött volna  nagydarab elmehátrányos, de ehelyett csendben visszakullogott. Utólag már nem is bánom, mert abban az idegállapotban nem előnyös fizikailag közel jönnie hozzám. 

Ezek után a kérdésem: kié az utca? Van-e valami törvény, ami tiltja a közterületen történő kutyakiképzést? Milyen jogon szól be bárki is annak, aki elhalad a kerítése előtt egy kiképzés alatt álló kutyával, miközben az ő kutyája tombol a kerítésen belül?

A hozzászólás lehetőségét megnyitottam ennél a bejegyzésnél, bátran írjátok le a véleményeiteket. 

Vélemény, hozzászólás?